A hegesztési munkafolyamat során keletkező szennyező anyag összessége egy olyan gőz- és gáz keverék, mely a fémből, a szigetelőanyagból és az egyéb anyagokból (festék, zsírtalanító, egyéb vegyszerek) származó, szilárd részecskéket is tartalmazza. Tehát a szabad szemmel látható füst ezen, akár tized mikron méretű szilárd lebegő részecskék halmaza.

Ha nem védjük hegesztés közben megfelelő módon a szemünket, vagy nem viselünk megfelelő védőruházatot, azonnal érezhetjük az olyan káros hatásokat, mint az égés, vagy a szem-bőr irritáció, míg a tüdőnkön keresztül okozott tünetek csak hetekkel, hónapokkal, vagy akár évekkel később jelentkeznek. Ezekkel a negatív hatásokkal tisztában kell lennünk, és a hegesztési füst negatív hatásai elleni védekezést komolyan kell vennünk, már a hegesztőüzem tervezésének időszakában.

Egy perc leforgása alatt átlagban 20 liter levegőt lélegzünk be. Ha napi nyolc órás műszakban dolgozik egy hegesztő  kolléga, egy év alatt tehát kb. 2300 m³ levegőt lélegzik be. Ha a légzési zónájában a szilárd anyag tartalom megközelítőleg 5 mg/m ³ (megfelelő szellőztetés és/vagy légelszívás nélkül általában ennél magasabb), akkor nagyjából 10 gramm egészségre káros részecske kerül a tüdejébe ami onnan soha nem fog távozni.

Az egészségügyi hatások a gőz, a gáz és a füst összetétele szerint változnak, de nem csak a szilárd részecskék miatt szükséges a hegesztési füst elszívás / szellőztetés. Az ívhegesztés során keletkező gázok szintén veszélyt jelentenek. A védőgázok (Ar, He, CO² ) nem toxikusak, de kiszoríthatják az oxigént a légtérből, fejfájást, szédülést, eszméletvesztést extrém esetben halált okozva, ha az agy nem kap elegendő oxigént.

A cinkgőzök például az influenzához hasonló tüneteket mutató fémfüstlázat okozhatnak. Ha valakit sokáig ér a hegesztés során keletkező füst hatása, a tüdejében vas rakódhat le (siderosis) és károsodhat a tüdő működése is.

A toxikus hatású kadmium megtalálható az acélban és az ezüstben. A kadmiumgőzök rövid hatásidő estén is halált okozhatnak, a fémfüstlázhoz hasonló tünetek kíséretében. A két jelenséget azonban nem szabad összetéveszteni. Kadmium jelenlétében már fél órán át végzett hegesztés is végzetes lehet.

Hő és UIsugárzás hatására egyes, a zsírtalanítás során használt vegyületek (pl. triklóretilén, perklór-etilén) lebomlanak.

Az UI-sugárzás hatására a levegőben ózon és nitrogén-oxidok keletkeznek, amelyek fejfájást, mellkasi fájdalmat, szem-,
orr-, és torokirritációt okoz.

Ha munka közben szédülés vagy hányinger jelentkezik, ennek oka lehet a túlzott füst és/vagy gázkoncentráció vagy oxigénhiány. Ezekre a tünetekre mindig nagyon fontos odafigyelnünk. Ha ilyesmit tapasztalunk szellőztessünk, vagy indítsuk el a hegesztési füst elszívó rendszerünket. Ha nem rendelkeznek ilyemn lehetőséggel, forduljanak cégünkhöz bizalommal.

A hegesztési füst tehát nem tréfadolog, súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Nem véletlen, hogy egy teljes iparág alakult ki a hegesztési füstök elszívására és szűrésére és számos neves gyártó (pl. KEMPER) szinte kizárólag ezen szakterületre fókuszál. Egy-egy berendezés megfelelő működése mellett viszont elengedhetetlen az alkamazási körülmények, a várható szennyező anyagok pontos ismerete. Egyszerűbb esetek megoldhatók helyi elszívással, de pl. nagy fémszerkezetek zárt térben törénő hegesztése esetén már komplett rendszerben kell gondolkodni, figyelembe véve a frisslevegő pótlását is.

A KL-System csapata aktívan járul hozzá a fenti igények minél ideálisabb kivitelezéséhez. Szakértő munkatársaink, számos gyakorlati tapasztalattal és referenciával , állnak rendelkezésükre !